A NAGYKŐRÖSI IFJÚSÁGI FÚVÓSZENEKAR TÖRTÉNETE, MŰKÖDÉSE

1.) A zenekarról
Fúvószenekar I.: „ mind a katonaságnál, mind a civil társadalomban állandó szerepe van. Hangszerösszetétele a XVIII. századi fúvósegyüttesekből indul ki fafúvókkal (oboa, klarinét, fagott) és rézfúvókkal (trombita, kürt, harsona), ez bővült ki a XVIII. század végén a nagydobbal, cintányérral, triangulummal illetve a harangjátékkal és a kisdobbal...” (2) Fúvószenekar II.: „ a szabad tér igényeihez alkalmazkodó hangszeregyüttes.
A halkhangú és érzékeny vonóshangszerek helyét harsány fúvósok (pikkolók, klarinétok, szárnykürtök) kórusa foglalja el, amelyet trombiták, kornettek, harsonák és tubák, valamint ütőhangszerek egészítenek ki. A fúvós, más szóval „térzene” a szórakoztató műfajok: indulók, keringők, egyvelegek körében mozog.” (3)
Fúvószenekar III.: fúvós hangszerek összességéből álló zenekar.
Fúvós hangszerek: „ ... azon hangszerek összefoglaló neve, melynek hangot képző rugalmas közegét a csövükben lévő levegőoszlop alkotja, ezt sípok által apró kilökésekre bontott – rajtuk keresztül bocsátott
• légáram hozza periodikus rezgésbe.” (4)
Nagykőrösön 1982-ben a városi művelődési osztály támogatásával, illetve dr. Makai Katalin, a Városi Tanács V. B. testnevelési, sport és művelődési osztályának vezetője ötlete nyomán alakult meg az akkori Úttörő Fúvószenekar.
A zenekar vezetője és karmestere Barna Elek zeneiskolai klarinéttanár lett. Barna Elek 1953. január 9-én született Orosházán. 1967 -1971 között a szegedi Tömörkény István Zenei Szakközépiskolában tanult, majd 1983-1987 között (ugyancsak Szegeden) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében végzett klarinéttanár szakon. 1975. óta dolgozik Nagykőrösön. A fúvószenekar iránti érdeklődése még a katonaságnál alakult ki benne. Kitüntetései: A szocialista kultúráért
Miniszteri dicséret (1983).
Ebben az időben már annyi fiatal tanult a fúvós- és ütő tanszakon, hogy egy 20 főből álló zenekar létrehozása vált lehetségessé. (Tagnévsorok:
1. sz. melléklet)
A zenekar fenntartója a nagykőrösi Állami Zeneiskola lett.
Ebben az évben a Városi Tanács Művelődési Osztálya 30000,- Fttal támogatta a zenekar létrejöttét, ezen felül a Zeneiskola 20000,- Ft-ot ajánlott fel az induláshoz. Ezen összegek felhasználásával indult el a zenekar a fejlődés útján.
Először is a pénzt fa- és rézfúvók, valamint ütőhangszerek vásárlására, és a kották beszerzésére fordították. Ezután kezdődött el a próbák végeláthatatlan sorozata.
A kezdés igen nehéz volt, hiszen 9-14 éves gyerekeket kellett egységes zenekarrá „kovácsolni”. Az első év a zenekar életében azzal telt, hogy megtanuljanak együtt játszani, illetve volt olyan hangszer (tenorkürt, szaxofon), melyen akkor kezdtek tanulni a gyerekek. Egy év kemény munkája kellett ahhoz, hogy egy jól hangzó, egységes zenekar jöjjön létre. Az első darab, mely a gyerekek szeme elé került kotta formájában, Pécsi József: Vadász harsona című indulója volt.
Az első év eltelte után a zenekar megkezdte bemutatkozását. A fennállás 16 éve alatt részt vett számos helyi műsoron, belföldi programon, külföldi utazásokon, minősítéseken. A működés színes palettája elsősorban a vezetőnek, Barna Eleknek és a körülötte álló segítő kis csapatnak köszönhető.
A zenekar 1986. óta minden évben Balatonakalin, ma már a nagykőrösi önkormányzat által működtetett Ifjúsági Táborban töltött a zeneiskolával 10 napot. A mintegy 100 fős tábor kezdetben mint olvasó és zenei tábor működött, ami annyit jelent, hogy 2 csoportra oszlott a társaság, az olvasókörre (könyvbarátok, könyvtárba járó gyerekek – általános iskolások) és a zeneiskolai tanulókra (a táborban minden zeneiskolába járó gyerek részt vehetett, aki vagy a vonós-, vagy a fúvósegyüttes tagja volt). A programokat általában úgy szervezték, hogy délelőttönként az olvasótábor résztvevői különféle irodalmi művekről, korokról beszélgettek, esetleg meghívott vendég tartott előadást, a zenei táborosok pedig szólampróbákat, később összpróbákat tartva tanultak meg új darabokat.
Egy-egy ilyen táborozásról a fúvószenekar is egy-két új darabbal tért haza.
1990. július 9-17-ig az I. Nemzetközi Zenekari Találkozó (ld. 5.
rész) után a szereplő vechtai és holland zenekarral együtt táborozott a nagykőrösi együttes Balatonakalin. (2. sz. melléklet) A zenei táborokra azért van szükség, mert a zenekar a nyári időszakban 2 egész hónapot összpróba nélkül tölt (kivéve a külföldi utak időszakában), így azonban a nyár közepén 10 nap erejéig újra összerázódhat a csapat.
1982-1988-ig a zenekar neve: Úttörő és Ifjúsági Fúvószenekar. Ebben az időszakban a fenntartó (és a zenekar székhelye is) az Állami Zeneiskola volt. A Városi Tanács ugyan évről-évre segített a zenekar anyagi helyzetén. Az 1988-as évre azonban az együttes már kinőtte magát a zeneiskolai keretek közül. A zeneiskola már nem tudta megfelelő mértékben finanszírozni a zenekar útjait, a tanácsi hozzájárulás sem volt elegendő, így keresni kellett egy új fenntartót, aki képes a költségek fedezésére.
1988. május 19-én írták alá a fenntartói szerződést a felek, amely szerint a fenntartó a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lett, aki évi 10000,- Ft-tal támogatja a zenekart. A zenekar székhelye továbbra is a zeneiskola épülete maradt. A fenntartói szerződés tartalmazza a létrejövetel célját, a fúvószenekar, az Állami Zeneiskola és a termelőszövetkezet kötelezettségetit (3. sz. melléklet). A szerződés megkötése után a zenekar új neve: Városkörzeti Szövetkezeti Fúvószenekar. Ez a név 1991-ig élt.
Ebben az időben a zenekar további fennmaradása csak úgy vált lehetségessé, ha egyesületi formában működik tovább. Ennek érdekében 1991. március 25-én az önkormányzat és a zeneiskola közös alapítványt tett az ifjúság zenei nevelése és a zenekar fenntartása érdekében.
Ugyancsak e célból egy hónap múlva, április 25-étől, mint Zenekari Egyesület folytatta tovább munkáját. Mindkét esetben a nyár folyamán megtörtént a cégbírósági bejegyzés is. Az alapítvány neve: Pécsi József Fúvószenekari Alapítvány, amelynek célja az ifjúságzenei nevelése, a zenekari munka segítése, rendezvények, táborok segítése. A Fúvószenekari Egyesület, mint önálló jogi személy képviseli a zenekart és a tagdíjakkal (tagonként évi 500,- Ft) járul hozzáa a kiadásokhoz. Az egyesületi alapszabályban (3. sz. melléklet) lefektették az egyesület céljait, tevékenységeit, a tagokra vonatkozó szabályokat, jogaikat és kötelességeiket, az egyesület szerveit és azok feladatkörét. Az egyesület évenkénti közgyűlésén jegyzőkönyvet készítenek, amikor is megvitatják a zenekart érintő problémákat illetve a zenekar anyagi helyzetét. Az alakuló közgyűlésre 1991. február 12-én, 18 órai kezdettel került sor az Állami Zeneiskolában (4. sz. melléklet).
Az egyesület fő feladata a külföldi utakkal kapcsolatban, hogy összegyűjtse a finanszírozáshoz szükséges összeget. Pályázatok segítségével próbálták a megfelelő összegeket (5. sz melléklet) megszerezni.
Az egységes megjelenés érdekében 1990-ben egyforma mellényt varratott a zenekar a tagok számára. Sikerült mind a finanszírozáshoz, mind pediga kivitelezéshetz tamogatót nyerni. A kivitelezést a NÍVÓ KTSZ vállalta el Öller János személyében, aki a KTSZ igazgatója volt. A finanszírozást a Gépgyártó Szövetkezet vállalta.
A zenekar tagjai egyrészt az Egyesület tagjai, másrészt mindenki tagja az Országos Fúvószenei Egyesületnek is.
Egy szövetséggel is kapcsolatban áll az egyesület vezetősége, a Jeunesses Musical nevű országos szervezettel. A szervezet magyar neve: Ifjú Zenebarátok Szövetsége, amelynek fő profilja, hogy fiatal, tehetséges művészjelöltek számára biztosít, szervez fellépéseket.
A hálózatba történő bekapcsolódáshoz tagdíjfizetésre van szükség. Mind az Országos Fúvószenekari Egyyesület, mind pedig a Jeunesses Musical szervezet szerepe a zenekarszempontjából azért lényeges, mert a legtöbb külföldi együttessel kapcsolatot ezen szervezetek segítségével sikerült létesíteni, illetve a Zenekari Találkozókra, a meghívott vendégek és zenekarok is a szervezetek segítségével kerültek kapcsolatba a nagykőrösi együttessel.
A zenekar tagjai a megalakulás óta teljesen nem cserélődtek ki, jónéhányan körülük a megalakulás óta játszik az együttesben.
Vannak, akik (mivel a zenekarral együtt nőttek fel) a főiskolai, egyetemi tanulmányaik miatt kényszerültek megválni a zenekartól, vannak, akik elköltöztek a városból. Mivel azonban a tagok kicserélődése több évet ölel fel és a régiek is szép számban képviseltetik magukat, a zenekar repertoárja élről-évre bővül, és a legelső darabtól az utolsóig képes az együttes néhány próba után eljátszani az öszszeset.
(6. sz. melléklet) A zenekarvezető munkájának és a fúvós tanszak többi tanárának köszönhető, hogy az újonnan jövő tagok elég hamar be tudnak illeszkedni a zenekar munkájába.
A fúvószenekar mellett 1989-ben a helyi Arany János Általános Iskola tanulóiból összeállt egy majorette csoport, akik a zenekar útjain táncfigurációkkal gazdagították a fellépéseket. A csoport koreográfiáját először Villám Eleonóra, majd Varga Györgyi készítette el.
A két együttes munkája idővel annyira összeforrott,hogy minden fellépés során (egy-két szám erejéig) a majorette csoport is hozzá tartozott a műsorhoz. A csoport tagjai azonban évről-évre cserélődnek, így nehéz az együttest egységes csoporttá alakítani.
A fúvószenekarból 1991-ben megalakult a Nagykőrös Big Band, amelynek létrehozása Barna Elek ötlete volt. A cél az, hogy felelevenítsék az 1930-as évek sajátságos zenei hangzásvilágát. Ma Magyarországon igen kevés (mintegy 8-10) amatőr Big Band működik, úgyhogy egy szűkkörű műfajról van szó. A Big Band tagjai a fúvószenekar tagjai közül kerülnek ki. Évente 4-5 koncertet adnak, általában a fúvószenekar fellépése után.
Az együttes próbáit délelőttönként tartja általában, szereplés előtt azonban hétköznap is összeülhetnek egy-egy próba, szólampróba erejéig.
A Nemzetközi Zenekari Találkozók (ld. 5. rész) szervezésének ötlete is a zenekarvezető nevéhez fűződik.A megvalósítás az egyesület feladatkörébe tartozik. A résztvevők meghívása egyrészt a személyes ismeretség által, másrészt a két országos szervezet segítségével történik. A találkozók teljes szervezeti munkáját az egyesület vezetője és néhány lelkes tagja végzi. Egy-egy találkozó előkészítése már a megrendezést megelőző évben elkezdődik, tehát hogy létrejöjjön a találkozó, egy hosszú folyamat eredménye.
A fúvószenekar16 éve, illetve a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekari Egyesület 7 éve alatt igen sok mindent sikerült elérnie a zenekarnak, melynek bizonyítéka a továbbiakban olvasható programok sorozata.
2.) Minősítések
Egy zenekar számára fontos, hogy elismerjék, hogy tudjanak róla. Egy amatőr fúvószenekar számára az egyik ilyen lehetőség, hogy megmutassa önmagát, a kétévente megrendezésre kerülő Országos Úttörő és Ifjúsági zenekarok Pest megyei rendezvénye, melyen a nagykőrösi együttes a rendszerváltás előtt részt vett. Egy-egy ilyen találkozón mintegy 6-10 ifjúsági zenekar mutatkozott be Pest megye területéről, melynek végén a zsűri emléklappal köszönte meg a részvételt.
A rendezvény arra szolgált, hogy egyrészt az újonnan alakuló zenekarok bemutatkozzanak, másrészt a már régebben működők kétévente megmutassák, hogy fejlődés mutatható ki a zenekar repertoárjában, fellépésében, előadásmódjában.
Minden alkalommal – a megyében vándorolva – más-más helyen rendezték meg a találkozót. A műsor mintegy napi egy órát tett ki, míg minden együttes előadta a repertoárján szereplő néhány művet.
Az első ilyen alkalmon már a meglakulást követő évben részt vett a zenekar, mely 1983. február 25-27-én Szobon került megrendezésre.
Az egyéves előkészülő, épülő, alakuló munka után az első bemutatkozásra magukkal vitték legelső indulójukat (Pécsi József: Vadász harsona), illetve Erkel Ferenc: Hunyadi induló című művét. A zsűri a harmadik nap végén összegezte minden együttes munkáját.
Elnöknek Balázs Árpádot kérték fel, mely jelzi a találkozó komolyságát és színvonalát.
Két év múlva, 1985. május 18-19-én Ráckeve adott otthont a rendezvénynek. Az itt bemutatott darabok a nagykőrösi együttes részéről: Lehár Ferenc: Losonczy induló
J. Strauss: Radetzky induló.
A zsűri elnöke ekkor Oldt Mihály, az ottani zeneiskola akkori igazgatója volt.
Az újabb bemutatkozásra 1987. február 24-25-én ismételten Ráckevén került sor. Az új repertoáron Müller: Jászkun indulója és Pécsi József: Győzelmi lobogók című műve szerepelt. A zsűri elnöke ismételten Oldt Mihály volt.
1989. május 20-21-én Tápiógyörgyén gyűltek össze az ifjúsági zenekarok. A nagykőrösiek bemutatkozásuk során a következő darabokat adták elő: Balázs Árpád:Előjáték
Müller: Fejérvári induló.
A zsűri elnökségét felkérésre Dohos László vállalta.
Ez a megmutatkozás azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az igazi szakmai elismertséget megkapják a zenekarok, ezért olyan „versenyen” kell részt venni, ahol diplomával díjazzák az együtteseket.
Erre szolgál a 3-4 évente megrendezésre kerülő Fúvószenekarok Országos Minősítése elnevezésű rendezvény, melyet az Országos Fúvószenei Egyesület rendez meg. Ehhez komoly előkészültre van szüksége egy zenekarnak, hiszen a minősítésre egy órás teljes koncertműsorral kell készülni. Ilyen alkalommal mindig csak egy (legfeljebb kettő) zenekar mutathatja be műsorát. A zsűri tehát „házhoz jön”, azaz a szóban forgó zenekar városába, falujába látogat, ahol sor kerül a megmérettetésre. A rendszerváltás előtt egyetlen kategóriában osztott a zsűri bronz-, ezüst- vagy aranydiplomát, 1993-tól azonban két kategóriában kell helytállnia egy együttesnek: koncert – mely mai magyar szerzők, klasszikus zeneszerzők műveit és indulókat takar -, illetve show kategóriában – amely musicaleket, filmzene, operett-átiratokat és egyéb táncos műveket jelent. A műsor során a darbokat nemcsak tudni kell eljátszani, hanem valódi koncert formájában elő is kell adni. A nagykőrösi fúvószenekar megalakulása óta három alkalommal vett részt ezen a minősítésen.
Az elsőre 1989. március 18-án került sor a nagykőrösi Arany János Művelődési Központ színháztermében. A koncert nyilvános, tehát a zenét kedvelő nagykőrösiek szép számmal meg is látogatták a nagy eseményt, ugyanis ez a fellépés volt az együttes első igazi nyilvános hangversenye. A Fúvószenekarok 7. Országos Minősítése 18 órakor kezdődött.
Műsoron szerepeltek:
Balázs Árpád: Négy kép
Comello: Twinkling (Játékos fuvolák)
Erkel Ferenc: Hunyadi induló
Erkel Ferenc: Palotás
Händel: Győzelmi induló.
A közönség előtt sikeres koncertet ezüstdiplomával jualmazta a háromtagú zsűri, mely igen neves szakemberekből állt. Ott volt: Balázs Árpád zeneszerző, a zsűri elnöke, valamint Dohos László alezredes, a Magyar Néphadsereg főkarmestere és Osso János kürtművész.
A következő, a 8. Országos Minősítés 1993. július 5-én került megrendezésre ugyancsak az Arany János Művelődési Központ színháztermében 18 órai kezdettel. Azért választották a rendezők ezt az időpontot, mert ekkor zajlott Nagykőrösön a II. Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozó (ld. 5/b rész), így még nagyobb számú közönség hallgatta végig az egy órás műsort. A cél az volt, hogy a meglévő ezüst diplomát aranyra cserélje a zenekar,. A meglévő repertoárból a következő művek kerültek kiválasztásra:
Balázs Árpád: Előjáték
Bajor polka
Pécsi József: Győzelmi lobogók
Tad Hugggens: Ragtime Suite
Rundel: Happy marching band.
Ekkor már a zsűri két kategóriában díjazta az előadott produkciót, koncet és show kategóriákban. A zsűri elnöke ez esetben is Balázs Árpád zeneszerző, a Zenetanárok Társaságának alelnöke volt. A zsűri tagjai közé tartozott még Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere és Auth Henrik nyugalmazott főkarmester.
Az újabb meghallgatás során a zsűri koncert kategóriában ezüst-, show kategóriában pedig arany diplomával jutalmazta a színvonalas produkciót.
A következő minősítésre a millecentenárium évében került sor.
Az ünnepségsorozat keretén belül ismét Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozó volt Nagykőrösön. Az előző sikerén felbuzdulva ismételten a találkozó ideje alatt került megrendezésre a minősítés (sorrendben a 9.).
1996. július 11-én 18 órai kezdettel a szokott helyszínen, telt ház előtt adta elő a zenekar produkcióját. Ekkor műsorra tűzték a következő műveket:
Hidas Frigyes: Vidám zene
Gallai Attila: Húsz éve
Fucik: Floentiner induló
Kolditz: Filmfesztivál (7 filmzene összeállítása)
Vangelis:1492
Herold Walters: Instant concert.
Gallai Attila művének ősbemutatója volt ekkor. A zsűri tagjai: Dohos László főkarmester, a zsűri elnöke, Auth Henrik nyugalmazott főkarmester, és Galli János tubaművész. A hangverseny megnyitóján Balázs Árpád, az Országos Fúvószenekari Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. A hangverseny minősítéseképpen mind koncert, mind show kategóriában arany diplomával jutalmazták az előadást.
Ezzel a zenekar bebizonyította életképességét és érdemlegességét mind a város előtt, mind pedig önmaga számára.
3.) A zenekar élete a városon belül
A zenekar meglalakulása óta évről-évre bemutkozik Nagykőrös közönsége előtt. Ezzel a városi polgárok is figyelemmem kísérhetik a zenekar fejlődését.
Az első, alakuló év után 1983-88-ig minden évben játszott az együttes különböző iskolai ünnepségeken (általános iskolákban), gyermeknapi rendezvényeken és városi ünnepségeken, (március 15., április 4., augusztus 20.) Évente tehát mintegy 5-7 fellépés során mutathatta meg magát a zenekar a város előtt. Az előadott művek között (a Himnusz és a Szózat mellett) elsősorban indulók szerepeltek, illetve néhány mai magyar szerző darabja. Például: Pécsi József: Vadászharsona
Erkel Ferenc: Hunyadi induló
Müller: Jászkun induló
Lehár Ferenc: Losonczy induló
Händel: Győzelmi induló
Balázs Árpád: Négy kép
Erkel Ferenc: Palotás, stb.
1989. óta évről-évre – már hagyományosan – a zenekar egy hangversenyt ad a város lakóinak a Tanácsháza/Városháza udvarán Ez alkalommal hol egy-egy itt vendégeskedő külföldi zenekarral ad egy közös hangversenyt, hol az azévi külföldi útjuk koncertműsorát adják elő.
1989. július 13-án, 18 órai kezdettel egy Kecskeméten vendégeskedő finn zenekarral közösen adott az együttes egy ilyen koncertet a Városi Tanács udvarán. (A finn együttessel a kecskeméti fúvószenekar által ismerkedtek meg.)
1996. óta – újabb hagyományt teremtve – minden évben a zenekar megrendezi fúvósbálját, melyen egy kész műsorral lépnek fel a majorette csoporttal és a Big Banddel együtt. Az első ilyen bált 1996. november 22-én, 19 órai kezdettel rendezték meg nagy sikerrel.
(7. sz. melléklet)
További városi rendezvények:
1990. szeptember 22-én került sor Nagykőrösön a Városi Vöröskereszt országos rendezvényére a Toldi Miklós Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épületében, melyen az együttes nagy sikerrel szerepelt. Az itt előadott művek: Vittorio Monti: Csárdás Hans Koditz: Danke schön bert Kaemfert!
A Flashdance című film betétdala: What a feeling!
1990. október 13-án ismételten a Toldi iskolában szerepelt a zenekar, de nem egyedül, hanem a városban akkor éppen vendégeskedő raabi (Ausztria) fúvószenekarral együtt (ld. 5. rész). Az egy-egy önálló és a közös koncert során a városi együttes részéről a következő művek hangzottak el:
Brahms: Magyar táncok (IV., V.)
Bella Seniorita
Loewe: My fair Lady (filmzene)
Alexanders Ragtime Band.
Ugyancsak a Toldi iskolában 1995. június 17-én adott egy koncertet a zenekar egy máltai (Gozo Saint Helen Band Club – ld. 5.
rész) fúvószenekarral közösen. A közös koncert során a városi érdeklődők előtt a következő művek kerültek előadásra:
Blat Kabets: Musical melódiák
Vangelis: 1492
Abel: Long street dixi.
1990. óta a városi ünnepségek során elsősorban az október 23-ai ünnepségen évente, a március 15-ein és az augusztus 20-ain pedig egy-egy felkérés útján szerepel a zenekar egy-egy indulóval, mai magyar szerző darabjával.
A megalakulás óta tehát minden évben láttatja és hallatja magát az ifjú csapat. A lakosság szívesen elmegy ezekre a koncertekre, fellépésekre. Van aki azért, mert ismerős, családtag játszik a zenekarban, van aki azért, hogy meghallgassa őket. Mindenesetre jelentős színfoltot képvisel ez a kis együttes a város kulturális életében
.
4.) A zenekar útjai
A zenekar bel- és külföldi útjai közül a jelentősebb hányadot a külföldiek teszik ki, melynek oka, hogy számos külföldi zenekarral vette föl a nagykőrösi együttes a kapcsolatot.
a) Belföld
Összesen két alkalommal szerepelt a zenekar belföldön (a Pest megyei találkozón kívül). Mindkettőre 1991-ben került sor. Azidőtájt az általános iskolák közöt országos sportverseny került megrendezésre (egy-egy alsós csapat ügyességi versenyszámokban mérte össze erejét) „Kapkodd a lábad” címmel. Minden alkalommal más-más városban versenyeztek a gyerekek. Január 11-én Cegléden került sor a műsor egyik TV-felvételére, melyen a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar adott egy kis koncertet a ceglédiek felkérésére.
Mivel az országos csatornák bemutatásra kerülő műsorról van szó, így az együttes az „egész ország előtt” megmutathatta magát.
Ugyanebben az évben nyáron, június 30-án Budapesten a majorette csoporttal együtt egy országos ifjúsági fúvószenekari koncerten és felvonuláson vettek részt a Margitszigeten. Egy két órás koncert után, melyet a meghívott 8 zenekar adott (köztük a nagykőrösi is), menetelve kellett felvonulni a Margitszigeten. (A koncert a Budapest Búcsú rendezvénysorozat keretén belül került megrendezésre.) Nagykőrösön június 29-én került sor a „főpróbára” a város központjában, ahol menetelve járva, a forgalomban fennakadást okozva próbált a zenekar.
A koncerten Lehár Ferenc Losonczy indulóját játszották, a közös felvonulás során pedig Erkel Ferenc: Hunyadi indulóját és Händel: Győzelmi induló című művét adták elő a zenekarok. A látványos parádén a zenekar tagjai és a majorette csoport is nagyon jól érezte magát.
b) Külföld
Az első külföldi útra 1989. május 10-12-én került sor a csehszlovákiai Nova Dubnica városába. A látogatás három napja során két koncertet adott az együttes, egyet önállóan, egyet pedig a kinti zenekarral közösen.
Az utazás autóbusszal történt, a kinti zenekar számos kirándulást szervezett a zenekar számára, bemutatva az akkori Csehszlovákia híres helyeit. Egy kollégiumban szállásolták el a fiatalokat, ahol legalább együtt lehettek.
Az önálló koncerten előadott művek:
Müller: Fejérvári induló
Strauss: Radetzky induló
V. Monti: Csárdás.
A közös koncert műsora:
Erkel Ferenc: Palotás
Bajor polka.
Az út finanszírozásához – hosszú utánajárás után – sikerült megnyerni a TRAKISZ vezetőjét, így az utat teljes egészében ők állták.
Azért fontos a zenekar életében ez az utazás, mert ez volt a legelső alkalom, hogy külföldön is bemutatkozhassanak. Ez minden szempontból jól sikerült.
Még ugyanebben az évben egy újabb külföldi meghívásnak tett eleget a zenekar, mégpedig a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol felejthetetlen nyolc napot törtöttek. A hosszú buszút után kárpótolta a zenekart az ott szervezett programok sokszínűsége, gazdagsága.
A kirándulások, városnézések mellett négy koncertet is adtak, egyet Vechtában, egyet Brémában, egyet Münsterben és egyet Cloppenburgban. A koncertek során mintegy 10 művet játszottak felváltva.
Ezek a következők:
Balázs Árpád: Négy kép
Erkel Ferenc: Hunyadi induló
J. Strauss: Radetzky induló
V. Monti: Csárdás
Rundel: Happy marching band
Erkel Ferenc: Palotás
Brahms: Magyar táncok (V.)
Müller: Fejérvári induló
Händel: Győzelmi induló
Lehár Ferenc: Losonczy induló.
A következő évben újabb meghívást kaptak Nova Danubica városába.
1990. október 5-én utazott ki a zenekar, 3 napot kint töltve, újabb két koncertet adtak. Mindkét utat a fenntartó szövetkezet, a zeneiskola és a szülők hozzájárulása fedezte. Az újabb koncertek műsorán szerepeltek:
Müller: Fejérvári induló
Comello: Twinkling Flutes
Balázs Árpád: Fanfár verbunk
Híd a Kway folyón.
Az 1991-es év igen sikeres volt a zenekar számára, hiszen a belföldi fellépések mellett külföldön is három alkalomma szerepelhettek.
Az elsőre június 12-25-ig Svájcban került sor, ahol sikeres koncertsorozatot adott a zenekar. A hosszú buszút után 13-án Solothurnba érkezett az együttes, ahol 16-áig tartózkodott. Svájc 700 éves évfordulója alkalmából 24 zenekar részvételével nagyszabású ünnepséget rendeztek ott. Erre a meghívást a Jeunesses koncertirodán keresztül kapta a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar. Siegentálban, a Nemzetközi Európa Fesztiválon három sikeres koncertet is adott az együttes. Itt elsősorban a mai magyar szerzők műveivel (Balázs Árpád, Hidas Frigyes) arattak sikert. A fesztivál sokszínűsége, szervezettsége lenyűgöző volt a fiatalok számára. A turistaszálló, ahol laktak, is tetszést nyert. 17-én azonban tovább kellett utani, Klingenau városa látta vendégül a zenekart hét nap erejéit. Családoknál szállásolták el őket, így a német nyelv gyakorlására is lehetőség adódott.
Ugyanebben az évben, július 25-30-ig Ausztriába, Raab városába utazott a zenekar eleget téve egy meghívásnak. (Az előző évben ők vendégeskedtek Nagykőrösön.) A csodálatos környezetben eltöltött 5 nap emlékezetes marad a zenekar tagjai számára. A különféle kirándulások mellett (Bécs, Passau) a „munka” sem maradt el. Július 28-án a két zenekar közös koncertet adott a szépszámú közönség előtt. Műsoron szerepeltek:
Händel: Győzelmi induló
Verdi: Triumph March (Aida)
Brahms: Magyar táncok (IV.)
J.Strauss: Radetzky induló
V. Monti: Csárdás
Loewe: My Fair Lady.
Szeptember 21-én egy egynapos „kiránduláson” vett részt a zenekar, a majorette csoporttal együtt Nagyszalontára utazott a testvérvárosi kapcsolat kulturális programja keretén belül, ahol egy rövi koncertet adtak. Elhangzott.
Hidas Frigyes: Vidám zene
Erkel Ferenc: Palotás
Hidas Frigyes: Népdalszvit.
Mindhárom út költségeit az akkor már létező Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekari Egyesület vállalta magára, melyet sikerült teljesíteni.
A következő utazásra 1992. május 8-án került sor, amikor is egy hétvégét töltöttek Espelkamp városában, Németországban. Espelkamp is Nagykőrös tertvérvárosa, ahol azon a májusi hétvégén búcsú volt, melyre a zenekaron és a majorette csoporton kívül meghívást kapott még egy kis csapat is a gimnázium tanulói közül. Kinn egy önálló koncertet adtak. A tanult darabok közül egy háromtételeset választottak, amely Huggens: Choral and Rock című szerzeménye, illetve a magyar szerzőktől Erkel Ferenc Palotását adták elő. A rájátszásban a Bajor polka került előadásra.
Az újabb meghívás Gütterslohba, Németországba szólt, ahová 1994. június 14-21-ig látogatott el a fúvósznekar. A majorette csoporttal együtt 48 fő utazhatott ki. Családoknál foglalták el szálláshelyeiket a hosszú buszút után az odaérkezők. A kirándulások során egyre többet láthattak Németországból és a német kultúrából. Gütterslohban két koncertet adott a zenekar. Itt már (ahogy szélesedett a zenekar repertoárja) nem csak magyar zeneszerzők műveit adták elő, hanem a show felé fordulva előkerültek a népszerű musical-, operettátiratok, filmzenék, amelyek tetszettek a kinti közönségnek.
Műsorra tűzték például a következő műveket:
Akexabders: Ragtime Band
Blat Kabets: Musical melódiák
Loewe: My Fair Lady
Gulyás László: Széki muzsika
Bella Seniorita
Comello: Twinkling Flutes
Hidas Frigyes: Vidám zene
Volkfest polka
Rundel: Happy marching band
Hazafelé jövet Espelkamp városán meglátogatták a már jó ismert vonószenekart. Este koncertet adtak, az éjszakát ott töltötték, majd másnap folytatták útjukat.
Újabb egy év elteltével a II. Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozóra meghívott hollandiai szimfonikus zenekar visszahívta a nagykőrösieket.
1995. június 20-30-ig volt kint a zenekar. Nem egy helyen laktak, hiszen a 8 nap alatt a hollandok igyekeztek megmutatni országukat, így számos kirándulással lepték meg az együttest.
Mintegy 50 fő utazott busszal Hollandiába. Komppal átkelve a tengeren a Friesishe-szigetekre érkeztek. Ott mindenki kapott egy kerékpárt, ugyanis a sziget a hollandok kedvelt kirándulóhelye, ahol csak kerékpárral vagy gyalog közlekednek az emberek. Négy napot töltöttek el ott, a kintiek hosszú kerékpártúrákat szerveztek számukra.
Az utolsó nap estéjén egy közös templomi koncertet adott a két zenekar, mely tetszést nyert a helyi közönség részéről.
A szigetet elhagyva Doorn városában érkezett a zenekar, ahol családoknál laktak. Itt két éjszakát töltöttek, utána ugyanis egy egész napos amszterdami kirándulás következett. Itt fél napot az állatkertben töltöttek el (ahol a belépés feltétele egy rövid koncert volt), fél napot pedig az óriási vidámparkban (Eftelling), ahol szintén egy koncert volt a belépő. A tartalmas, de fárasztó napután este indultak haza Magyarországra. Németországon keresztül vezetett az út, így eleget téve a brémiaiak újabb meghívásának két napot sikerült náluk tölteni. Ezidő alatt két koncertet is adott az együttes, egyet (az első napon) a brémai főtéren a helyi fúvószenekarral, egyet pedig (a záró hangversenyt) a sportpályán. Mire a buszra felszálltak és elindultak hazafelé, mindenki elég fáradt volt ahhoz, hogy a hátralévő időt az alvásnak szentelje.
Minden tekintetben – az eddigiekkel összevetve – ez a 10 nap volt a legsikeresebb és legtartalmasabb a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar számára. (Műsor: 8. sz. melléklet)
A legutóbbi külföldi útra 1996-ban került sor, amikor is Máltán, Gozoban töltött a zenekar egy hetet egy ottani fúvószenekar (Gozo Saint Hellena Band Club) meghivására. A meghivás egy olyan eseményre szólt, amely Málta etgyik legnagyobb enne. Ez a „Szent Mária Nagy Boldogassszony” ünnepségsorozat, amelyen a fúvószenekar három koncertet adott és bemutatkozott a majorette csoport is.
Az út eszmei értékét az adja, hogyy a távoli szigetországban előszuör szerepelt magyar együttes, így alkalom nyilott a két ország közötti kapcsolatok kiéitésére, hiszen az együtttest elkisérte az Országos Fúvószenenei Szövetség egyik képviselője is. A kiutazás repülőgéppel történt, ahol egy autóbusz állt a zenekar rendelkezésére a kiűrándulásokhoz.
Az ünnaplkés egy hete alatt nap mint nap körmenetekkel találkoztak kint a zenekar tagjai, esténként pedig nagy dinomdánommal ünnepelte az emberek. A három koncert során Barna Elek igyekezett a mai magyar szerzők darabjait bemutatni az ott élőknek, ezenkivül azonban a magyar hangulatot próbáltak becsempészni a műsorban A legnagyobb sikere a következő daraboknak volt:
Balázs Árpád: Négy kép
Balázs Árpád: Előjáték
Hidas Frigyes: Vidám zene
Erkel Ferenc: Hunyadi induló
Lehár Ferenc: Losonczy induló
V. Monti: Csárdás
Erkel Ferenc: Palotás
Gulyás László: Széki muzsika
Balázs Árpád: Fanfár verbunk, stb.
Az egy hét eltelte után a repülőút rövidebbnek tűnt, mint odafelé A külföldi utazások során számos kultúrával, barátokkal, országokkal ismerkedhettek meg a kiutazók. A zenekar 16 éve alatt a tagok egy része kicserélődött ugyan, de az élmények mindenki számára megmaradak.
5. Vendégek, zenekari fesztiválok Nagykőrösön
a) Vendégek Nagykőrösön
Az előzőekben megtudtuk, hogy külföldön igen sokszor tett látogatást a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar. Ezen látogatások egy része azért jöhetett létre, mert a kint vendégül látó zenekar már járt Nagykőrösön, másfelől viszont azért, hogy a kinti látogatás viszonzásául lássák vendégül Nagykőrösön a külföldi zenekart. A vendéglátó zenekarok közül azonban nem mindegyik járt itt, illetve forditva is igaz, az itt járók közül sem mindegyik hívta meg a nagykőrösi együttest. Az idelátogaató együttesek a zenekar szervezésében töltöttek hosszabb-rövidebb időt Magyarországon. A szállás mindig Nagykőrösön, a zenekar tagjainak családjánál volt. Egy-egy ilyen látogatás során nagy felelősséget vállal magára az együttes, a város, hiszen voltak olyan zenekarok, melyek első útja volt Magyarországon, így a városon kívül az ország nevezetességeivel is meg kell ismertetni az idelátogató külföldieket.
Az első „vendég” 1988. május elején érkezett négy napra, mely a nova dubnicai fúvószenekar volt. A csehszlovák együttest elvitték Kecskemétre, Budapestre, Bugacra, úgyhogy a négy nap során nem sok időt töltöttek a vendéglátó városban, de annál többet próbáltak elraktározni magukban Magyarországból.
Ugyancsak 1988-ban, szeptember közepén hat nap erejéig látogatott el a vechtai fúvószenekar Nagykőrösre. A kirándulások mellett a zenekar koncertet is adott a városi lakosság számára, mely igen sikeresnek bizonyult.
1989. április 24-én a Magyar Néphadssereg Központi Fúvószenekara adott koncertet a városban. A kapocs a zenekar és Nagykőrös között Köte Zoltán, a Központi Fúvószenekar egyik ütőse volt, aki néhány évet tanitott a zeneiskola ütős tanszakán. A Közzponti Fúvószenekar karnagya Dohos László alezredes volt, aki a későbbiek folyamán egy visszatérő vendége a városnak. A 70 főből álló együttes több mint egy órás koncertet adott a Tanácsháza udvarán.
A zenekar a fellépést bérmentesen vállalta baráti alapon, cserébe egy jó vacsorával kellett őket vendégül látni, melyet a koncert bevételéből fedeztek a szervezők.
1990. júniusában öt napig a raabi (Ausztria) együttest látta vendégül a város. Az elszállásolás szintén családoknál történt, az ellátás pedig közösen folyt egy általános iskolai konyha segitségével.
Az együttest elvitték Budapestre, Kecskemétre és Tiszakécskére, ahol egy egész napos strandprogramot szerveztek számukra. A raabi vonószenekar egy koncertet adott ittartózkodása során a városban.
Legközelebb 1995-ben érkezett egy újabb zenekar, mégpedig a Jeunesses Musical által történő kapcsolatfelvétel segitségével. Június 13-a és 20-a között egy hetet töltött itt a máltai zenekar, a Gozo Saint Hellena Band Club (röviden: Leone Band, programja: 9. sz.
melléklet).A látogatás azért volt különleges, mert nemcsak, hogy ők nem jártak még Magyarországon, de egyetlen máltai amatőr zenekar sem fordult még meg hazánkban. Az egyesületi szervezőgárda megpróbálta úgy összeállitani a programot, hogy a máltai együttes haza tudjon vinni magával egy kicsit a magyar kultúrából. Ennek szolgálatában szervezték a június 18-ai (vasárnapi) programot a városi Cifrakertben (park), melyen nagykőrösi amatőr művészek, művészeti csoportok mutatkozhattak be. Az utolsó napon, a Tamás tanyán szervezett esti program során még a magyar gasztronómia sajátosságaival is megismerkedhetett a gozoi együttes. A mintegy 100 főnyi csapatot a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Kollégiumában szállásolták el. Ugyancsak június 18-án, délután, először a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar adott koncertet, ezt követte a Leone Band műsora, majd a koncertsorozatot a Nagykőrös Big Band zárta. Ennek a vendégségnek köszönhető a Nagykőrösi Fúvószenekar következő évi kiutazása Máltára. Egy-egy zenekar tehát nem töltött túl sok időt a városban, de közös bennük, hogy mindegyik nagyon jól érezte itt magát.
b) Zenekari találkozók Nagykőrösön
1990. óta immár hagyománnyá vált Nagykőrösön a háromévenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozó.
Az első alkalommal ez a fúvószenekarok meghívására korlátozódott, az utóbbi kettőre azonban már szimfonikus illetve vonós zenekarok is meghívást kaptak. 1994. óta pedig az amatőr Big Band együttesek is találkozót tartanak, amely azonban csak belföldi zenekarokra vonatkozik. Kezdetben a Big Band találkozót évente akarta megrendezni az egyesület, de végül is úgy határoztak, hogy mindig a zenekari találkozóval fog egybeesni az időpontja, így háromévenként kerül majd megrendezésre.
1990. július 5-8-ig került megrendezésre – gondos előkészületi munkák eredményeként – az I. Nemzetközi Ifjúsági Fúvószenekari Találkozó, amelyen négy zenekar vett részt, két külföldi és két magyar.
A külföldieket a szlovákiai nova dubnicai fúvószenekar és egy Hollandiából érkező zenekar képviselte. Magyarországot a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar és a Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar.
A két külföldi együttes tagjait a városban szállásolták el, mégpedig a Petőfi Sándor Általános Iskola kollégiumában, a kecskeméti zenekar pedig átjárt a találkozó programjaira. (A találkozó progrmja és költségvetése:
10. sz. melléklet.) Ezen a találkozón összesen 160-an vettek részt. Július 7-én térzenét adtak a zenekarok a lakótelepeken és a központi parkban, a Csobogónál. A nagykőrösi együttes számára azért volt fontos ez a fellépés, mert ekkor mutatkozott be először a majorette csoport a zenekar mellett. Az első közös produkció során J. Strauss Radetzky indulóját adták elő nagy sikerrel. A külföldi és a kecskeméti zenekar műsora is tetszést nyert a nagykőrösi közönség előtt.
A találkozó zökkenőmentes lefolyása következtében és a tapasztalatok felhasználását követően 1992-től már komoly munkálatok folytak a következő találkozó megszervezését illetően. Először is a pénzt kellett összeszedni. A város pozitívan állt az újabb találkozó elé. Az önkormányzathoz benyújtott pályázat során kismértékben sikerült pénzt szerezni, a jelentős részt intézmények, üzemek, cégek, vállalkozók, magánszemélyek támogatásával sikerült fedezni. Ezután következett a zenekarok meghívása a fesztiválra. Emellett a.fúvószenekarnak is újabb műsorral kellett jelentkezni, úgyhogy elkezdődtek a próbák.
A II. Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozó 1993. július 4-9.
között került megrendezésre Nagykőrösön.
Résztvevő zenekarok:
Espelkamp Németország Vonószenekar
Lutten Németország Fúvószenekar
Klignau Svájc Szimfonikus zenekar
Dorn Hollandia Szimfonikus zenekar
Nova Dubnica Szlovákia Fúvószenekar és
Majorette Csoport
Palombara Sabina Olaszország Fanfárzenekar
Sonnio Olaszország Fúvószenekar
Albertirsa Ifjúsági Fúvószenekar
Kecskemét Ifjúsági Fúvószenekar
Nagykőrös Ifjúsági Fúvószenekar és
Majorette Csoport
Nagykőrös Vonószenekar
Meghívott vendégek
Jürg Nyffenneger – az Európai Amatőrzenekarok Egyesületének elnőke (Svájc)
Carlo Monguzzi – az Olasz Fúvószenekari Szövetség tagja Dr. Inzédi János – A Pest Megyei Közgyűlés elnöke Noseda Tibor – A Pest Megyei Önkormányzat Társadalompolitikai Osztályának főtanácsosa
Dr. Kulin Sándor – Országgyűlési képviselő
Dr. Ábrahám Tibor – Országgyűlési képviselő
Dohos László ezredes – a Magyar Honvédség főkarmestere Schanda Beáta – a Jeunesses Musical főtitkáa
Szabó Tibor – a Zenetanárok Társaságának alelnöke Balázs Árpád – a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke Nemes László – a Magyar Zeneiskolák Szövetségének elnöke Gyimesi László – a Magyar Zeneművészek és Táncművészek szakszervezetének titkára
Lakos Lászlóné – a Pest Megyei Zenepedagógusok Szakszervezti Bizottságának titkára
Ebben az évben tehát 10 zenekar számára szólt a meghívás,melyet el is fogadott mindegyik és eljött a találkozóra. A meghívott vendégek is ellátogattak a városba, közülük többen azonban csak a megnyitón illetve a záró ünnepségen tudtak megjelenni. (Program: 11.
sz. melléklet)
Összesen mintegy 600 fő látogatott Nagykőrösre, akiket a Toldi iskola kollégiumában szállásoltak el.
A II. Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Találkozó egy ünnepségsorozat keretén belül került megrendezésre, Nagykőrös ugyanis abban az évben ünnepelte várossá nyilvánításának 625. évfordulóját, mely egy három hétig tartó, különböző programok által megvalósított programsorozatot takar. A három hét alatt az egész város lázban égett, így nagyon sokan látogatták a különböző rendezvényeket, köztük a zenekari találkozót is, mely az ünnepségsorozat záró rendezvényeként szerepelt.
A szervezés tökéletességét a program zavartalan lebonyolítása bizonyította. Egy ilyen nagyszabású rendezvény egésze néhány ember nevéhez fűződik, akik az egyesület lelkes tagjai közé tartoznak.
A zenekari találkozó már hagyománnyá fejlődött, de újabb ötlet merült fel, mely szerint országos Big Band Találkozót is lehetne szervezni Nagykőrösön, melyre meg lehetne hívni azt a néhány működő Big Band együttest. Az első talákozóra 1994. május 28-29-én került sor. A rendezvény a műfaj népszerűsítését és az együttesek pódiumra jutását valósította meg, mely nagyszámú közönség előtt zajlott. A találkozó rangját emelte Körmendi Vilmos zeneszerző és Tomsits Rudolf trombitaművész, zeneszerző személyének jelenléte is. A meghívásra három zenekar jött el, így a következők vettek részt a találkozón: Ráckeve Big Band
Gyulai Big Band
Műegyetem Big Band – Budapest
Nagykőrös Big Band
A műfaj még a hazai közönség számára is idegen volt kezdetben, azonban nagyon hamar sikerült „befogadni” a zenét.
Az 1996-os Nemzetközi Zenekari Találkozót már 1995-ben elkezdte szervezni az egyesület és a zeneiskola. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Országos Idegenforgalmi Hivatal) 1995-ben pályázatot hírdetett a „Vendégségben Magyarországon” rendezvénysorozat programjába való felvételre. Az ide benyújtott pályázat a zenekar részéről nem kapott anyagi támogatást, de kísérőrendezvényként elfogadásra került, és így mindkét rendezvény (III. Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Fesztivál, II. Országos Big Band Találkozó) szerepelt a belföldi eseménynaptárban, és a zenekar használhatta kiadványain az 1996. év jellegzetes logoját. Több utazási iroda programszervezéseiben szerepeltette a találkozóra való utazást. A szervezésnek tehát innentől fogva kifogástalannak kellett lennie, hogy a Millecentenáriumi ünnepségsorozathoz méltó legyen a program.
Mintegy tíz Ifjúsági Zenekart és hat Big Bandet hívtak meg, amelyek közül kettő a Big Band találkozóra nem jött el.
Résztvevő zenekarok:
Castrocaro Terme e Terra del Sore (Olaszország)
Nova Dubnica Túvószenekar és Majorette Csoport (Szlovákia) Getafe Fúvószenekar (Spanyolország)
L Isle Adam Band – Rabat (Málta)
Banda Communale „Giuseppe Verdi” Sinnai (Szardínia) Id. Vándor Rudolf Fúvószenekar és Majorette Csoport Kiskunfélegyházi Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport Nagykőrösi Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport Big Band:
Műegyetem Big Band Budapest
Keep Smiling Kamarakórus (Kistelek)
Ráckeve Big Band
Gyulai Big Band
Allmand Chaoten Orchester Stuttgart
Nagykőrös Big Band
A fesztivál pontos időpontja 1996. július 11-18., a Big Band Találkozóé pedig július 14. lett.
A zenei találkozó a város önkormányzatának a honfoglalás 1100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeinek fontos részét alkották.
Az egynapos Big Band Találkozó tiszteletbeli vendégei voltak: Körmendi Vilmos zeneszerző, a Magyar Rádió Szórakoztató Zenei Osztályának vezetője és Tomsits Rudolf trombitaművész, zeneszerző, akik az előző alkalommal is részt vettek a találkozón. Ezúttal azonban szakmailag is értékelték az együtteseket, és a találkozót méltatva nyújtották át a zenekaroknak az emléktárgyakat.
A programok egy részének helyszíne a Cifrakert, nagyobb része azonban a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán felállított hatalmas sörsátor lett. A rendezvény finanszírozásához közel 100 céget, üzemet, vállalkozót kerestek meg levélben vagy személyesen a szervezők, közülük 45-öt sikerült megnyerni a fesztivál támogatására.
A szervezés hosszú folyamata során a kezdetben tervezett programok (13. melléklet) némi változáson mentek keresztül a valójában megvalósított programhoz viszonyítva (14.melléklet).
A rendezvény szervezőit dicséri a lebonyolítást követő időszakban kapott elismerő levelek, telefonok sorozata.
A találkozóról tehát összességében elmondható, hogy szervezettsége és sokszínűsége méltó volt az 1100. évfordulóhoz.
A következő fesztiválra 1999-ben kerül majd sor, melyre a szervezők már elkezdték az előkészületeket.
Mindhárom nemzetközi találkozó szervezettsége és lebonyolítása bizonyítéka annak, hogy a fúvószenekari egyesület létezése és működése nem hiábavaló. A kitűzött célokat sikerül elérnie és meg is valósítania, illetve a város kulurális életének alapjává – immár 15 éve – a zenét sikerül állítania.
V. ZÁRSZÓ
A dolgozat megírása, az anyagkutatás közben lehetőségem nyílt egy számomra ismeretlen világba bepillantani.
A kutatás közben kiderült számomra, hogy egy zenekar tagjának lenni nemcsak pozitív dolgokat rejt magában, hanem a fekelte oldal is meg-megvillan olykor.
A koncertek, a fárasztó utazások, próbák igen kemény munkájából azonban mindig csak a szép, a kellemes emlék marad meg.
Aki a zenekar tagjának mondhatta magát, számos ilyen kellemes élménnyel gazdagodott. Ha csak a zenekar külföldi útjait nézzük, vagy a zenekari találkozókra gondolunk, a tagok számos külföldi és hazai barátot szerezhettek. Nem is beszélve a német nyelv gyakorlásának lehetőségéről, ami a 14-16 éves korosztály számára igen fontos.
Összegzésképpen elmondható, hogy a zenekar a Nagykőrös kulturális életében igen nagy szerepet játszik. Nemcsak a saját hangversenyeikkel kínálnak zenei programokat, hanem a zenekarifesztiválok során Nagykőrös nemzetközi események színhelyéül is szolgál.